Anyuci és a DIY... avagy magad uram, ha szolgád nincs

Főállású anyukaként az biztos, hogy több időd jut a gyerekedre, de az is szinte biztos, hogy pénzből sincs annyi, mint amikor mindkét szülő dolgozik. Spékeljük meg azzal, hogy Angliában (is, mint sok más európai országban) a bölcsiért-oviért fizetni kell. Nem is keveset. Igaz, aztán mindenféle támogatást igénybe vehetsz, de ez is sok dologtól függ. Meg ezt most hagyjuk... 

A lényeg. Itthon vagyunk Őhercegségével és a heti egy játszóház lassan kezd kevés lenni. Tökéletesíti a járást- menni már megy, jönni még nem, ha kell, ami a sétákat csak a ház körüli területre redukálja. 

(Forrás: Mamiblock)

Igen, de akkor mivel foglaljam le egész nap? Ezen morfondírozva bogarásztam ötletek után a Youtube-on, ahol erre a videóra bukkantam... Gyakorlatilag olyan dolgokból, amik minden háztartásban előfordulnak, sőt, szinte már már hulladéknak számítanak, foglalkoztató táblát készíthetünk a kicsiknek. (Három korosztály számára való tábla gyors elkészítését mutatja be a videó, bébi, 1-2 éves és 2-3 éveseknek,) Úgyhogy, azt hiszem, megtaláltam, mivel fogom tölteni a hétvégét..... 

... és lesznek napok....

.... Amikor korán kel- pedig már nagy fiú. Mert nő, mert fogzik, mert éhes. De erre eredetileg te nem számoltál. Éjfél után feküdtél le, nem akarsz kelni... De ő igen, hát keltek. Reggeliztek, megtöltöd a mosógépet, játszotok, elfárad, ágyba vissza és te is bealszol- a Világ legjobb tíz perces szunyája!!! Felkeltek, játszotok, takarítasz, mosogatsz, főzöl, mosogatsz, játszotok, sétálni mentek, játszotok, esztek, fürdés, ágy, alszik. Az alvatlanság néha rád tör- ez is egy ilyen nap. Hát semmi gond, bebújsz az ágyba, hogy alszol.

Oké, még a kutyát kiengeded. Meg be. Érzed, nagyon nagyon késő lehet már amúgy is, ideje aludni.... amikor szembesülsz, hogy igen, már 4 perccel el is múlt fél kilenc, pislogsz... és egy halk abassszkuraura kicsúszik a szádon, amikor a szennyeskosárra esik a szemed, ami jelen esetben a friss... öööö... reggeli mosást tartalmazza.

Mese nincs- száraz ruha le- nedves fel. A ruhaszárító amúgy a világ legjobb játéka, Legalábbis, ha 16 hónapos vagy, mindenképp. Eljátszadozol a gondolattal, hogy holnapra hagyod a teregetést, amikor Kisherceg önként, dalolva, kacarászva kitereget neked.... és aztán mindent leszed, vissza a kosárba.... majd újra kitereget... Na jó, sóhaj, teregetsz, zoknit pároztatsz. Mikor lecsüccsensz végre az ágy szélére, megfogadod, hogy nem felejted el a teregetést. És ezt be is tartod... legalábbis a következő mosásig biztos.... 

Hidd el, mindenkinek megvannak a maga kis "szennyes" titkai! Azoknak is, akikről azt hiszed, szupernők-szuperanyák! 

Tanulság?! TAGADJ! 😁😈

Bezzeg anyák.....

.... akikkel már mindenki találkozott. Akiknek - Te legalábbis úgy érzed...- mindenre van idejük, míg neked... bezzeg ők!!!

Őszintén? Belelátsz az életükbe? 

Felmerül benned, hogy hogy a pékbe oldják meg, hogy újszülött baba mellett is mindenre van idejük? Miközben Te ott állsz a finom, tej illatú babáddal a karodban, aki alig született meg, mégis kitölti az életedet. És...... sóhajtsunk egy nagyot, hajtsuk le a fejünket, szórjunk hamut a fejünkre, tegyünk céltáblát magunkra, hogy majd utálnak minket.... igen, van, amikor hiányzik a gyerektelen élet. Amikor - önző lények vagyunk, fujjjjjj!!!!- akkor mentél vécére, amikor akartál. Akkor ittál egy kávét, amikor akartál.... Most meg ott a karodban, édes, alszik....imádod....de próbáld letenni egy másodpercre a mózeskosárban, átmegy fordított játék alvós-babába... vízszintesben a szemei kipattannak és zokog, ölelésre vágyik, nyugtatásra, mert hirtelen ébredt fel, riadt. Felveszed, öleled és sóhajtva gondolsz a kávéra, öleled, mert imádod.

Hna, csókolom, én ilyen voltam. Pocakfájós babával, apucija munkában, angol nagyszülők több órányi autóútra, a magyarok meg még messzebb. Én ekkor és ezért találtam rá a gyerekhordozásra. 

Nem ördöngősség. Ne vizualizálj kérlek engem egy ökomaminak, aki vega, esővízzel öblíti a vécét, lelke rezdülése összhangban van a Földanyáéval... Mert van, akinek a fejében ez van, ha meghallja, hogy valaki magára kötözi a gyerekét. 

Pedig ez közben (részben) csak az önzés. A házimunkát NEKEM kell megcsinálni. Gyerektelen életünkben magunkhoz vettünk egy amerikai bulldogot is, neki is új a helyzet és múltja miatt iszonyodik a változástól. Túl sokszor borul kicsi kutya élete (kicsit tegyük idézőjelbe, mivel ugye őkutyasága nem öleb....), hogy a változásokat nyugodtan vegye. Egy egy új doboz a házban elég, hogy kétségbe ejtse, erre meg jön ez a kis izéééé, és mindenki vele foglalkozik. 

Szóval, ebayre fel, hosszú keresgélés youtube-on is, milyen hordozónk legyen. Amikor ugye a költségvetés is szorít. 

Egy nagyon olcsó rugalmas hordozó mellett döntöttem és nem bántam meg. Amilyen olcsó volt, annyira nagy szolgálatot tett nekünk. Kinőttük már, de még mindig nem volt szívem megvállni tőle. Velünk volt a pocakfájós időkben, az első fogacskák áttörésekor, megfázáskor, skarlátkor, nyugtalan kórházban töltött két nap-egy éjszakán.... Majdnem 14 hónapos volt, amikor "nyugdíjaztuk"... 

Őszintén szólva gondoltam arra, hogy most akkor belefolyok a hordozásba. Hogyan csináld, biztonság stb. Aztán ahogy írtam, írtam, körvonalazódott bennem, ez egy kicsit veszélyes terület. Nem vagyok ugyanis szakértő, hogy szemrebbenés nélkül vállaljam azt, hogy esetleg valaki az én tanácsaimat követve vágjon bele a hordozásba. Amit tanácsolok: TEDD! Amit tanácsolok: TÁJÉKOZÓDJ! A gyerekhordozókkal foglalkozó cégek honlapján a legjobb tanácsokat találod meg. 

Amit zokszó nélkül merek tanácsolni: csak olyan hordozási lehetőséget válassz, amely babádnak térdtől térdig érő támaszt nyújt, kerüld azokat a hordozókat, amelyekben szinte csak lóg gyermeked. Ide kattintva is hasznos cikket olvashatsz a hordozásról! 

Egy új fejezet

Hümmmm...

Évek óta hanyagolom a blogom.

Mi történt azóta?

1. Elköltöztünk.

2. Lett egy kutyánk.

3. Hímeztem, horgoltam...

Jaaaaaa, és életem boldogsága- egy gyönyörűségnek, szépséges kisfiúnak lettem édesanyja... 

Ezzel együtt új dolgok jelentek meg az életünkben. Szülőnek lenni először rémesen hatalmas felelősségnek tűnt. Most, hogy már 16 hónapos lesz, néha elfelejtkezem a nyomásról. Néha. Aztán szipogni, köhögni kezd, vagy nyűgös és minden megint visszahuppan a Földre, a valóságba a lila ködből, ahová akkor költözünk, amikor minden rendben megy. 

Új hobbik, új kihívások- új topikok kérnek helyet a blogban is. 

Nem leszek ősanya, ökomami, de vannak stikkjeim. Felfedeztem a gyerekhordozást, ami többször mentett meg minket. Napokon, amikor a Kisfőnök csak a karomban akart lenni- napokon, amikor én akartam azt, hogy a karomban legyen, mert beteg volt. Majd mesélek...

Üdv az Új fejezetben!!! 

Valami a Drágámnak

Mondjuk nem is mondtam még- eljegyeztek. 

Valamelyik nap mondta, hogy egy bajuszt horgoljak neki, de amolyan "Like a Sir!" bajszot. Erre az egyik minta-aranybányában (a Ravelry-n) erre bukkantam.

Mondjuk barna fonalam nincs itthon, úgyhogy majd valamelyik nap be kell mennem a városba fonalat venni. Amúgy is be kell már mennem valamikor, pár dologból kifogytam és emiatt van olyan munkám, amit nem tudok befejezni. Pedig már várom, hogy kész legyen, aztán nekiállok fényképezgetni most már tényleg, miket készítettem az elmúlt pár hónapban, mivel elég büszke vagyok egyikre-másikra. Pontosabban, valljuk be, amire nem lennék büszke, azt meg sem mutatnám Neked! 

Ha a "Like a Sir!" bajszot te is meghorgolnád, az angol nyelvű leírásért kattints ide!

Becenevem- Sapi

Nem is tudom, hogy jött ez. Egyetem, első év, épp csak kezdtünk és a tanárunk egy e-mail címet kért. Nekem még nem is volt- otthon nem volt netünk, melóhelyen sem, ha netezni akartál, akkor internet kávézóba mentél, mert szinte csak az volt elérhető árban. (Hát jó, nem tegnap volt...) Akkor lett egy sapek@ címem... Mert mindig szinte valami sapka volt rajtam, ha bejött a kicsit hűvösebb idő. Aztán ez rajtam ragadt- sok internetes oldalra sapek néven regisztráltam magamat, van, aki még mindig Sapinak hív. Szóval ne lepődj meg, hogy már megint egy fejfedőt hoztam. Meg is horgoltam ma magamnak. Tegnap éjjel kezdtem és most fejeztem be. Egy ilyet nagyon akartam, mert olyan retrós, pin up-os...

hookneedler fényképe via Flickr 

 Szóval, igaz, mondom, meghorgoltam, de valahogy nincs kedvem fényképezni... Mert ha elkezdem, most annyi mindent kellene fényképezni, hogy fél nap is elmenne rá, mire mindent kiszedek, beállítok, feltöltök, retusálok stb... De szerintem lesz majd valamikor egy olyan bejegyzés is, hogy csak fényképek, miket csináltam az elmúlt időben... 

A hajháló angol nyelvű, amerikai terminusokkal írt leírását ide kattintva érheted el! Jó munkát hozzá! Szerintem nagyon kellemes, gyors minta! És el sem hiszem, hogy egy gombolyagból meglett ez is és ebből a gombolyagból korábban horgoltam már egy sálat is! 

Hűvösödik...

Gondoltam, horgolok egy sapit. Melóban szokott szünetem lenni, ilyenkor is tudok dolgozni az esedékes horgolmányomon. 

Erre esett a választásom, mivel van is itthon, igaz szürke, de vastagabb fonalam. Ha neked is megtetszett ez a sapi, angol nyelven, ingyenes regisztráció után érheted el a mintát ide kattintva.. (Kérlek, vedd figyelembe azt is, hogy a minta az amerikai öltésneveket használja!)