Hétvége

Megint úgy elment, hogy észre sem vettem szinte. Ez már csak a hétvégék szokása. 

Mondjuk, amivel haladtam:

- A konyhai szalagfüggöny leszedve, beáztatva. Kritikán aluli volt már annak is az állapota. Az ablak a mosogató előtt van. Ami felettébb praktikus, mert mosogatás közben lehet nézni a kertet. ... Öööö... A kertet. Ami most sehogy sem néz ki. Nagy cserepekben ugyan nőnek szépen az én kis levendula bébijeim. Magról neveltem őket, mert az a nagyobb kihívás ugye! Nem kapkodják el ám a dolgot. Valamikor májusban vetettem el a magokat, most olyan hat-hét centisek. További átültetés vár rájuk. A telet még cserépben töltik, aztán mars ki a bejárati ajtó elé! A másik csapat meg a kertben marad, találunk nekik egy kellemes sarkot, azt hiszem. Bár ők szerintem továbbra is valamiféle ládában fognak maradni.

- A hálószoba nagyjából kiürült. Ott már akár egy további tíz-húsz perces munka után el is lehetne kezdeni a festést, bár ez tuti, hogy nem fog a jövő héten megtörténni. De legalább már haladtam előre a dolgokkal. És így lett hely arra is, hogy a matracunkhoz végre a padlástérből lekerüljön az ágykeret is. Továbbra is csak ideiglenes megoldás, de nem nyafogok már ezen. Alakul, ahogy tud.

- A Bagpuss kép a végéhez közeledik. Sajnos már látom, hogy a következő hét sem lesz a megfelelő arra, hogy befejezzem. Ugyanis nem voltunk a szomszéd városban, nem tudtam beszerezni azokat a fonalakat, amikből balszerencsémre kifogytam. Pedig már kész a következő terv, pontosabban mindjárt kettő. Az egyik lehetőség, hogy fekete anyagra gyakorlatilag csak fehérrel hímzek majd, és egy panda fejecske lesz a végeredmény. A másik lehetőség, hogy nem kevesebbet, mint egy eredeti Alice Csodaországban illusztrációt próbálok meg keresztszemessel kihímezni. Ami nem kis kihívás, valljuk be! Akkor meg fehérre fogok hímezni feketével. 

Amit tudok, hogy lassan csak elindul a ház átalakulása. Bár nagyon messze van még a vége. Ha a festés része megvan, akkor mutatok nektek képeket is!