És végre, végre, végre! Visszatértem.
Miért tűntem el?
Megjártam egy kisebb poklot.
Ugye albérletben lakunk. Karácsony volt a küszöbön, lassan a ház díszítésén gondolkoztam. Befejeztem az éjszakai műszakomat. A ház felújítása folyt- egy szobát kellett kiürítenem a festéshez. Mindehhez jött volna az, hogy a Kedvesem meg a legjobb barátunk sörözött, főzött este míg én melóztam és kellően kupit csináltak. Reggel 10-kor már nagyon fáradt voltam. A főbérlőnk apja mondta, ne aggódjak, feküdjek már le aludni, hát látja, hogy esek össze. Addigra már azt hiszem, 27. órája ébren voltam. Szóval, beájultam az ágyba. Ekkor hallottam a főbérlőnk üvöltését lentről. Bár tudtam volna, amit akkor még nem- hogy, mivel 24 órával előtte nem szólt, hogy jön, be se jöhetett volna a házba... De nem tudtam. Jött, üvöltözött a saját apjával is, hogy mi ez a disznóól, lesz.rja, hogy most feküdtem le, lesz.rja, hogy éjszakai műszakban voltam, azonnal másszak ki az ágyból és takarítsak ki. Szó szót követett, az apja elvitte a házból, én smst írtam a Kedvesemnek, hogy mi történt. A vége az lett, hogy egy héttel később egy barátunk két szobás lakásában találtuk magunkat. A holmink dobozokba, zsákokba dobálva részben egy raktárban, részben az egyik volt szomszédunknál. Ekkor tűnt el a netbookom töltője is.
Március lett, mire találtunk egy másik helyet. Még mindig nem fejeztük be a felújítását- bár ez is albérlet, de mindent olyanra festünk, amilyenre akarunk, amíg a falakat nem mozdítjuk, azt csinálunk, amit akarunk.
Így lett egy kutyusunk is... És még mennyi minden történt... el sem hiszitek!
Most megpróbálom újra felvenni a fonalat és újra visszatérek, új bejegyzésekkel, új hobbikkal, új mesékkel! Remélem, velem tartotok továbbra is! :)
