Magyarosan Angliában...

Főzni. Néha nem a legegyszerűbb, mert kísérletezni kell és nézelődni.

A mi paprikánk itt nincs. Vagy legalábbis azon a részen, ahol én élek, nincs magyar bolt. 

De valami lecsó szerűséget már úgy ettem volna...

1 fej vöröshagyma

1 piros, 1 zöld és 1 sárga paprika 

6 (salátának való- így árulják és ez pont az ideális méret...) paradicsom

pulyka apró hús

2 gerezd fokhagyma

churízzo (gyakorlatilag olyan, mint a mi kolbászunk, de itt ez van)

só, bors, fűszerpaprika

paradicsompüré

1 csapott kanál cukor

1 újkrumpli konzerv (lustaság fél egészség, meg gyorsabban megvagy vele...)

olívaolaj

A hagymát kockára vágom, kevés olívaolajon megpirítom. Hozzá adom a churizzót, azt is egy kicsit megfuttatom, majd jöhet a pulyka husika, amit fehéredésig pirítok... Megy hozzá az apróra vágott fokhagyma, a felkockázott, (természetesen kicsumázott) paprika, és a nyolcadolt paradicsom is. Sózom, borsozom, jöhet a fűszerpaprika (a Kedvesem döbbenten lesi, milyen iramban fogy a magyaros ételek főzése miatt a háztartásban a fűszerpaprika...) és egy kevés paradicsompüré- én a lecsót mindig is paradicsomosan szerettem. Kevés vizet is öntök alá, épp csak hogy ellepje, mert szeretem a szaftot. Ha úgy érzem, egy kicsit savas a paradicsom miatt, megy bele egy picike cukor.  Készre főzöm, majd amikor épp csak pár perc van hátra, hogy levennéd a tűzről, belezúdítom a felkockázott krumplit is. 

Aki akar, tehet bele tejfölt is. 

Képet nem mellékelek, mert éhes vagyok és nem szép tálalásra megyek rá, ellenben hidd el, nagyon finom! ;) 

A legnagyobb kalandom eddig a magyar kaját akarok! terén a nokedlivel volt. Itt ugye nokedliszaggató nincs. De erre az esetre itt a nagy lyukú sajtreszelő! Namost, ezt próbáld meg egy piramis alakú reszelővel... A Kedvesem ki volt tiltva a konyhából, ne lássa, ahogy kézzel tapicskolom bele a tésztát! :D De finom lett. Bár őt nem győztem még meg, annyira fura volt neki a friss tészta állaga, látványa... De szerintem majd megbékél vele! Előbb vagy utóbb... Kénytelen lesz! 

Forró csoki

Én a marcipán készítése után maradt csokihoz igazítottam ugyan, de itt a teljes és eredeti recept.
Egyik kedvenc angol újságomból való, így a tej pint-ben van megadva. Egy angol pint hivatalosan 0,568 liternek felel meg.

A hozzávalók:
200g étcsokoládé (70-80%os)
1 pint tej (te döntöd el- fél literből vagy 6 deciből csinálod e.)
egy fél rúd fahéj
100 ml víz
3 teáskanál cukor
rózsabors

Valójában a rózsabors egy csaló. Nem is bors, hanem bogyó. Használj olyan sokat, vagy olyan keveset, amennyit akarsz. A recept 1 teáskanál, finoman megtört rózsaborsot ajánl, hogy egy kicsit feldobja a forrócsoki ízét.
Szórd a tört rózsaborsot egy kis lábasba és add hozzá a vizet és a cukrot. Törd a fahéjrudat is még félbe és ezt is tedd hozzá. Forrald fel. Tekered egy kicsit lejjebb a hőt és még főzd öt percig, amíg nem kapsz egy sűrű, alabástrom színű szirupot. Szűrd le a szirupodat.
Törd az étcsokoládét apró darabokra és gőz felett vagy óvatosan a mikróban olvaszd fel. Melegítsd fel a tejet is és keverd össze a csokoládéval. A recept a következő trükköt ajánlja, hogy a lehető legjobb eredményt kapd. Az összekeverés után tedd félre 15-30 percre és utána melegítsd fel újra. Így ugyanis a csokoládés tej igazán csokoládés és bársonyos lesz.
Adj annyit a forró csokoládéhoz a szirupból annyit, amennyit a kedved tartja. 
Nagyon finom és össze sem lehet hasonlítani a porból készült forró csokikkal! 

Szaloncukor házilag

Mert szaloncukor nélkül nem karácsony a karácsony. Még akkor is kell legalább egy kicsi, ha külföldön élsz. A múlt évben még egyedül töltöttem a karácsonyt. Akkor annyira nem számított. De idén a Kedvesemnek meg akarom mutatni, milyen a magyar karácsony. Tehát szaloncukor kell! Megoldhattam volna persze egyszerűen is. Londonban van magyar bolt, rendelhettem volna onnan is, készet, gyárit, választhattam volna ízt...

De régebben találtam egy házi marcipános szaloncukor receptet, ami olyan egyszerűnek tűnt... (Amúgy nem csak egyszerűnek tűnik, hanem tényleg az is.) Ezek után elképzelhetetlen volt, hogy vegyek, ha már magam is meg tudom csinálni. 

Íme a recept! (Mondjuk nekem nem 52 darab lett, de bevallom, meg kellett kóstolni a kész marcipánt. Nekem is, meg a Kedvesemnek is...) 

Hozzávalók 52 darabhoz:

30 dkg őrölt mandula
22 dkg porcukor
1 fél narancs leve és valamennyi reszelt héja
2-3 evőkanál víz
kandírozott narancshéj
őrölt fahéj
20 dkg 70%-os étcsoki
vaj a csoki felolvasztásához

Keverjük össze a mandulát a porcukorral, adjuk hozzá a fél narancs leszűrt levét és annyi vizet, hogy gyúrható masszát kapjuk. Vigyázzunk a víz mennyiségével, nekem a narancslé után már csak pár kanálnyi vízre volt szükségem. A levet és a vizet folyamatosan, kis részletekben adagoljuk. Ízesítsük a masszát ízlés szerint fahéjjal és apróra vágott narancshéjjal, gyúrjuk össze, majd formázzunk szaloncukrokat.

A csokiba való mártogatáshoz tettem egy kis előkészületet: egy hungarocell “lemezt” betakartam alufóliával és előkészítettem egy halom fogvájót. Ezek után a csokoládét vízfürdő felett egy kis vajjal olvasszuk fel, majd a szaloncukrokat fogvájóra tűzve egyenként vonjuk be csokival. Finoman az edényhez ütögetve a fogvájót csöpögtessük le a felesleges csokimennyiséget, majd a fogvájót tűzzük a hungarocellbe. Ha minden szaloncukor megkapta a csokimázat, tegyük az szaloncukor-erdőt hideg helyre, hogy a csoki visszaszilárduljon, majd csomagoljuk.

Ez az eredeti recept. Én az egész narancs levét tettem bele és kihagytam a vizet. Annyira friss még, hogy nem álltam neki a csomagolásnak, még most száradnak, szilárdulnak. De finomnak nagyon finom lett. És sokáig sem tart az elkészítése. Én mondjuk csak úgy szedegettem ki egy-egy adagot és formáztam meg őket, de olvastam, hogy van, aki hurkát formáz először, késsel felvagdossa és aztán még egy kicsit igazít rajtuk. Tény, hogy ettől egyformábbak lesznek, mint az enyémek, de... Ezért szép a kézzel készült dolog- hogy nem olyan szabványos. 

És ne pazaroljunk! Mi van akkor, ha még elég sok olvasztott csoki maradt a lábasban? Forró csoki!!!
Itt inkább megérzésre kell hivatkoznom, mivel nem lehet előre megmondani, mennyi maradt. Nos, kevés vízzel, három-négy kanál cukorral, fahéjjal és egy leheletnyi csípős paprikával (épp csak érződjön valami belőle) szirupot főztem. Ha nagyon követni akarod a receptet, amit én átdolgoztam, akkor egy külön lábasban melegítesz tejet, melegíted újra a csokit is, majd úgy vegyíted őket. Én azonban a csokira ráöntöttem a tejet- összekapja, de ahogy melegíted, nekem szépen eloszlott az újra felmelegedő csoki. Aztán a szirupot is hozzáöntöd. Nyamiiii!!! :)

BLOGarászó

Egyszer említettem már, hogy sok ötletet találtam már a neten, sokat bogarászok blogokat. 

Ez is egy ilyen- French For Cupcakes. Kinek érdemes felkeresnie ezt a blogot? Ha szereted a sütiket, akkor mindenképpen! A blog maga a divatról és a sütikről szól. De a divat részét inkább a teltebb lányoknak ajánlom, mivel a blog írója, Claire, magán mutatja be, hogyan lehet csinosan, csajosan öltözködni, ha... na jó, imád sütni és látszik, hogy szereti is megenni, amit sütött. Mert a divat és a boldogság nem csak a csont sovány modellek kiváltsága! 

De VIGYÁZAT! Éhesen ne nyissátok meg, csorogni fog a nyálatok a sok sok finomság láttán! Ellenben recepteket is találhattok, bár nem tudom, mennyire lehet át-magyarítani őket. De kísérletezni mindenképp megéri!

A szivárvány süti receptjét itt találjátok meg!