.... akikkel már mindenki találkozott. Akiknek - Te legalábbis úgy érzed...- mindenre van idejük, míg neked... bezzeg ők!!!
Őszintén? Belelátsz az életükbe?
Felmerül benned, hogy hogy a pékbe oldják meg, hogy újszülött baba mellett is mindenre van idejük? Miközben Te ott állsz a finom, tej illatú babáddal a karodban, aki alig született meg, mégis kitölti az életedet. És...... sóhajtsunk egy nagyot, hajtsuk le a fejünket, szórjunk hamut a fejünkre, tegyünk céltáblát magunkra, hogy majd utálnak minket.... igen, van, amikor hiányzik a gyerektelen élet. Amikor - önző lények vagyunk, fujjjjjj!!!!- akkor mentél vécére, amikor akartál. Akkor ittál egy kávét, amikor akartál.... Most meg ott a karodban, édes, alszik....imádod....de próbáld letenni egy másodpercre a mózeskosárban, átmegy fordított játék alvós-babába... vízszintesben a szemei kipattannak és zokog, ölelésre vágyik, nyugtatásra, mert hirtelen ébredt fel, riadt. Felveszed, öleled és sóhajtva gondolsz a kávéra, öleled, mert imádod.
Hna, csókolom, én ilyen voltam. Pocakfájós babával, apucija munkában, angol nagyszülők több órányi autóútra, a magyarok meg még messzebb. Én ekkor és ezért találtam rá a gyerekhordozásra.
Nem ördöngősség. Ne vizualizálj kérlek engem egy ökomaminak, aki vega, esővízzel öblíti a vécét, lelke rezdülése összhangban van a Földanyáéval... Mert van, akinek a fejében ez van, ha meghallja, hogy valaki magára kötözi a gyerekét.
Pedig ez közben (részben) csak az önzés. A házimunkát NEKEM kell megcsinálni. Gyerektelen életünkben magunkhoz vettünk egy amerikai bulldogot is, neki is új a helyzet és múltja miatt iszonyodik a változástól. Túl sokszor borul kicsi kutya élete (kicsit tegyük idézőjelbe, mivel ugye őkutyasága nem öleb....), hogy a változásokat nyugodtan vegye. Egy egy új doboz a házban elég, hogy kétségbe ejtse, erre meg jön ez a kis izéééé, és mindenki vele foglalkozik.
Szóval, ebayre fel, hosszú keresgélés youtube-on is, milyen hordozónk legyen. Amikor ugye a költségvetés is szorít.
Egy nagyon olcsó rugalmas hordozó mellett döntöttem és nem bántam meg. Amilyen olcsó volt, annyira nagy szolgálatot tett nekünk. Kinőttük már, de még mindig nem volt szívem megvállni tőle. Velünk volt a pocakfájós időkben, az első fogacskák áttörésekor, megfázáskor, skarlátkor, nyugtalan kórházban töltött két nap-egy éjszakán.... Majdnem 14 hónapos volt, amikor "nyugdíjaztuk"...
Őszintén szólva gondoltam arra, hogy most akkor belefolyok a hordozásba. Hogyan csináld, biztonság stb. Aztán ahogy írtam, írtam, körvonalazódott bennem, ez egy kicsit veszélyes terület. Nem vagyok ugyanis szakértő, hogy szemrebbenés nélkül vállaljam azt, hogy esetleg valaki az én tanácsaimat követve vágjon bele a hordozásba. Amit tanácsolok: TEDD! Amit tanácsolok: TÁJÉKOZÓDJ! A gyerekhordozókkal foglalkozó cégek honlapján a legjobb tanácsokat találod meg.
Amit zokszó nélkül merek tanácsolni: csak olyan hordozási lehetőséget válassz, amely babádnak térdtől térdig érő támaszt nyújt, kerüld azokat a hordozókat, amelyekben szinte csak lóg gyermeked. Ide kattintva is hasznos cikket olvashatsz a hordozásról!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése